A jó kalácsot nem bízzuk másra

Kalácsot sütni sokkal nagyobb macera, mint mondjuk muffint. Dagasztani és többször keleszteni kell, mégis érdemes lehet nekivágni, mert a boltokban kapható legtöbb kalács összetevői – a bolti kenyerek többségéhez hasonlóan – rémisztőek. A recept után azt is megmutatjuk, mennyire.

Nem vagyok egy dagasztófenomén, sok kudarcom volt, végül a Hokkaido kalácsnál maradtam, amit Macinál találtam. Ez egy elég megengedő recept, az idők során még egyszerűsödött is, de jól bírta. Az ötéves lányom is kért belőle egy darabot, és ő is ki tudja dagasztani, ez látszik is a képeken, az övéből kis fonott* kalács lett.

Hozzávalók

(hatalmas adag)

54 dkg kenyérliszt (BL80)+6 dkg simaliszt (BL55)
1 csomag szárított élesztő
8 dkg cukor
9 g só
2 dl habtejszín
annyi tej, hogy a tejszínnel együtt 40 dkg legyen
1 tojás (+még 1, lekenni a tetejét)

Opcionális: bele kakaópor+cukor/darált dió/lekvár/fahéj

1. Egy nagy tálban jól elkeverem a lisztet, cukrot, élesztőt, és a sót (ez utóbbit sokan később adják hozzá, nekem még nem volt gondom vele így sem).

2. Egy másik edényben kimérem a tej+tejszínt, beleütöm az egyik tojást, és elkeverem.

3. Összeöntöm a kettőt (a liszteset a tejszínessel), és egy evőkanállal addig kavarom, amíg el nem kezd összeállni. Onnantól kézzel (vagy akárhogy) dagasztom, amíg sima, az edényhez és a kezemhez nem ragadó tésztát kapok (kézzel 10-15 perc). Ha ez kb 10 perc alatt sem látszik közeledni, adok hozzá még egy kis lisztet, azzal is alaposan eldolgozom, stb. Az egészet nyugodtan rábízhatjuk a robotgép/kenyérsütő dagasztókarjára is, jóval gyorsabb és kevésbé fárasztó is. A kelesztéshez viszont érdemes áttenni egy tálba.

4. Ha a tészta szép sima, rugalmas és már nem ragad, gombócot csinálok belőle, és a nagy tálat lefedve magára hagyom úgy egy-másfél órára, amíg a duplájára kel. A kelési idő függ a szoba és a kiinduló hozzávalók hőfokától, a hold járásától, stb.

Amikor duplájára kelt (konkrétan kétszer akkora lett), következik a formázás. Az eredeti menetet láthatjátok a linken. Az én szögletes formám ekkora adaghoz túl kicsi, eddig kuglófformában sütöttem, de most elloptam az ötletet, és megpróbáltam tortaformában.

Szóval, formázás.

5. A megkelt tésztából kinyomkodjuk a levegőt és négybe vágjuk. Ha van időnk és türelmünk, itt érdemes egy 15-20 percet pihentetni. Ha ez megvolt, a darabokból hosszú csíkokat nyújtunk, ide jön a töltelék, ha van, és a rövid oldalától feltekerjük. Aztán ugyanígy a többi. A forma alakjától függ, hány tekercs kell, ezt próbáljátok meg előre felmérni, hogy kell-e majd felezgetni, ilyenek. Szilikonos sütőpapírral bélelt vagy vajazott formába pakoljuk, legyen helye nőni.

Közbevetés: Ha ez végképp nem megy, itt egy egyszerűsített verzió, amit végig is fotóztam, láthatjátok a galériában. Jó lesz, de a normál menettel meg még jobb, lehet választani.

Tehát az egyszerű változatban egy nagy téglalapot csináltam, megszórtam cukor és sötét kakaó keverékével, a hosszabb oldalával párhuzamosan feltekertem, a tekercset daraboltam, a darabok mentek a tortaformába.

6. Formázás után még egy kelesztés jön lefedve, újabb kb egy óra, a tetejét megkentem tojással, majd ment a 170 fokos sütőbe alulra, nem légkeverésre, kb 35 percre. Ha nagyon pirul, rá kell dobni lazán egy alufóliát..

Ez van a boltiban